A funkcionális labor értelmezés NEM DIAGNÓZIS!​

A standard laboratóriumi vizsgálatok és a funkcionális laborvizsgálatok közötti különbség elsősorban a vizsgálatok céljában, megközelítésében és a kapott adatok értelmezésében rejlik.

1. STANDARD laborvizsgálatok:

• Diagnózis-orientáltak: Elsődleges céljuk a betegségek diagnosztizálása, a meglévő tünetek okainak felderítése, valamint a betegségek monitorozása és kezelése.

• Referenciaértékek: Az eredményeket a lakosság nagyobb csoportjainak átlaga alapján meghatározott referenciaértékekhez hasonlítják. A laboreredmények normál tartományai olyan emberek statisztikái
  alapján készülnek, akik közelről sem bírnak optimális egészséggel. A krónikus tünetekkel vagy betegségben szenvedő emberek laborleletei is bekerülnek a statisztikákba, amelyek alapján a normál tartományok meghatározásra kerülnek a laboratóriumokban, ezzel 'lerontva' a normál tartomány
  kereteit. Ezért is van az, hogy a laboratóriumi normál tartományok egyre kitolódnak és
  ezért is fordulhat elő, hogy bár a laborleleteken minden normálisnak tűnik, közben
  pedig tele vagyunk panaszokkal.

 

     ​​​2. FUNKCIONÁLIS laborvizsgálatok:

• Holisztikus és megelőzés-orientáltak: A funkcionális laborvizsgálatok célja az egészség optimalizálása, az egyensúlyhiányok és az alul működő rendszerek felderítése még azelőtt, hogy komolyabb betegségek alakulnának ki.

• Optimális tartományok: A funkcionális orvoslás gyakran az "optimális" értékeket keresi, amelyek az egyén egészségének legjobb állapotát tükrözik. Ezek az értékek szűkebbek, mint a standard laborvizsgálatok referenciaértékei, mivel a cél a maximális egészség fenntartása.

• Szélesebb körű és mélyebb elemzés: A funkcionális vizsgálatok gyakran összetettebbek, és részletesebb képet adnak a test működéséről, beleértve a hormonális egyensúlyt, a bél mikrobiom állapotát, a tápanyaghiányokat és a méregtelenítési folyamatokat.

​​

1. Általános egészségi állapot felmérése
Teljes vérkép (CBC): Ellenőrzi a vérsejtek (vörösvérsejtek, fehérvérsejtek, vérlemezkék) számát és minőségét. Segíthet a vérszegénység, fertőzések, vérzési rendellenességek, és egyéb állapotok diagnosztizálásában.
Általános vizeletvizsgálat (urinalysis): Kimutatja a fertőzéseket, veseproblémákat, cukorbetegséget, vagy egyéb rendellenességeket.
Elektrolit panel: Vizsgálja a nátrium, kálium, klorid és bikarbonát szinteket, amelyek fontosak a test folyadékegyensúlyának és sav-bázis egyensúlyának fenntartásában.
Vese- és májfunkciós tesztek: Ellenőrzi a máj- és veseműködést, ami különösen fontos a gyógyszeres kezelés alatt álló vagy krónikus betegségben szenvedő embereknél.
C-reaktív protein (CRP): Gyulladást jelezhet a szervezetben.
 

2. Szív- és érrendszeri kockázat felmérése
Lipid panel: Ellenőrzi a koleszterin- és trigliceridszinteket, amelyek fontosak a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának felmérésében.
Homocisztein és lipoprotein (a) szint: Ezek a vizsgálatok további információt nyújthatnak a szív- és érrendszeri kockázatokról.
B-típusú natriuretikus peptid (BNP): Szívelégtelenség kimutatására használható.
 

3. Anyagcsere és hormonális állapot felmérése
Vércukorszint: Segít a cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia kimutatásában.
Hemoglobin A1c (HbA1c): A vércukorszint hosszú távú ellenőrzésére használható, cukorbetegség gyanúja esetén.
Pajzsmirigy panel (TSH, T4, T3): Ellenőrzi a pajzsmirigy működését, és segít a pajzsmirigy alul- vagy túlműködésének diagnosztizálásában.
Inzulin szint: Az inzulinrezisztencia és cukorbetegség felmérésére szolgál.
Kortizol szint: A mellékvese működésének és a stresszhormonok szintjének ellenőrzésére.
 

4. Vérszegénység és táplálkozási állapot felmérése
Vas panel: Tartalmazza a vas, ferritin, transzferrin és teljes vasmegkötő kapacitás (TIBC) vizsgálatát, ami a vérszegénység típusainak kimutatásában segít.
B12-vitamin és folsav: A vitaminhiányok, különösen a vérszegénység és idegrendszeri zavarok diagnosztizálásában játszanak szerepet.
D-vitamin szint: Fontos a csontok egészségéhez és az immunrendszer működéséhez.

Magnézium: A magnézium szükséges az izom- és idegfunkciókhoz, a vércukorszint szabályozásához, és több mint 300 enzim működéséhez a szervezetben.
Mikor javasolt?: Ha valakinél izomgörcsök, szívritmuszavarok, migrén vagy krónikus stressz jelentkezik.
Cink: Miért fontos?: A cink kulcsfontosságú az immunrendszer működésében, a sebgyógyulásban, a DNS-szintézisben és a sejtosztódásban. Szerepe van az ízlelésben és a szaglásban is.
Mikor javasolt?: Ha valakinél lassú sebgyógyulás, hajhullás, gyakori fertőzések vagy ízlelési-szaglási zavarok jelentkeznek.

5. Gyulladásos és autoimmun betegségek felmérése
C-reaktív protein (CRP) és eritrocita süllyedési sebesség (ESR): Általános gyulladásos állapotok felmérésére használják.
Reumatoid faktor (RF) és anti-ciklikus citrullinált peptid (anti-CCP): Az autoimmun betegségek, például a reumatoid arthritis kimutatására szolgálnak.
Antinukleáris antitestek (ANA): Az autoimmun betegségek, mint például a lupus kimutatásában segíthet.

​

6. Nemi hormonok felmérése (különösen nők esetében)
Ösztrogén, progeszteron, tesztoszteron szint: Ezek a hormonok fontosak a menstruációs ciklus, termékenység és menopauza állapotának felméréséhez.
FSH és LH: Ezek a hormonok segítenek a termékenység és menopauza állapotának felmérésében.​​​​